Na jó, bejött az univerzumnak – jókor volt jó helyen 🙂 – , itt ülök a könyvemmel, de hát ez tuti a véletlen műve. De legalább a könyv jó 🙂

Első este befaltam a 40. oldalig kisebb vissza-vissza lapozásokkal, újra megértésekkel, de láttam, hogy össze fog állni, mit akarok írni, kik kellenek ehhez, milyen szakembereket kell felkeresnem… stb. Házi feladat: szerezz egy coachot. Tudod, egy edző, aki végig vezet ezen az időszakon és segít nem feladni, amikor kiszaladnék a világból. Oké, de kiiii fog ezzel foglalkozni, amikor senkinek nincs ideje, aki segíthetne? Aki meg segítene, milyen rálátása van erre… 

Régóta fogalmazódott bennem, hogy kéne egy könyv… mert az olyan trendi és a guruk is mind azt tanítják tréningeken, hogy az igazi szakértőnek van könyve. El is kezdtem mondogatni én is… „Lesz egy könyvem” meg hogy „hamarosan…” meg hogy „nem sokára…” – de gondosan mindig jövőidőben, nehogy még számon kérje valaki 🙂

Aztán elmentem Pongor-Juhász Attila 2 napos Célkitűző Edzőtáborába és valami megváltozott…