Sőt… megalapozta egész hátralévő életem.

Na erre nem is számítottam, milyen nosztalgikus élmény a könyvírás 🙂 Bár meglenne az első weboldal legalább egy képernyőmentéssel.

De remélem még jó pár ilyen mozzanat felidéződik, mert színfoltjai lehetnek az írásnak, ha nem egy szigorú, száraz szakkönyvet akarok a kezébe nyomni az embereknek.

A kérdés persze az, hogy vajon szívesen olvas-e a vállalkozó néhány apró szemléltető és szórakoztató életképet? Mivel nem számít rá, kellemesen csalódik, vagy annyira távol áll ez egy szakkönyvtől, hogy csodálkozva leteszi a 12. oldal után, mondván: „Miről beszél ez??? Én nem regényt akartam, b….zeg”

(ööö…. biztosítószeg… de annak nincs értelme)

Belefér szerinted, vagy sem a sztorizás? Megírod hozzászólásban?