Vasárnap 2.5 óra magányos kocsikázás várt, amelyet vagy töprengéssel, vagy zenehallgatással tölt az ember, vagy felhívhatnám ilyenkor valamelyik ismerőst, hogy elragadjam és feltartsam őt a vasárnapi tevékenységében… hacsak nem készülsz könyvet kiadni szoros határidőn belül. Hamar rájöttem – Gödnél kb. mert addig a töprengést választottam – hogy szeptember 1-én nem csak egy könyv készül el…

Meg fog változni az életem fenekestől – bár ezt már most érzem – mivel egy könyv természetes velejárójának kell legyen a videó tréningek, előadások… tehát arra is ideje készülnöm, ha csak nem akarok 2000 darab nem túl olcsó névjegykártyát, amit osztogathatok, hátha érdekel valakit.

Megálltam a benzinkúton és két legyet egycsapásra módszerével rögzítettem először a telefont a szélvédőre, majd a könyv bizonyos fejezetét videóra. Aztán újra. És újra. Visszahallgattam. Újra felvettem… míg egyre természetesebbnek nem éreztem magam rajta. Meg amíg meg nem telt a memóriakártya 😀

Ezért megálltam félúton egy újabb benzinkúton és letöröltem minden eddigi felvételt, hogy újra kezdhessem. A végén egész jól éreztem magam rajta. 2 óra gyakorlás kamerába és megszűnt a kamera para + szétgyakoroltam egy komplett fejezetet az íródó könyvemből. Ez hozott jó pár új ötletet, sztorit…

Az út végén készítettem ezért az összes ötletemről egy diktafonos felvételt, ily módon komolyan kiveséztem egy fontos részt a domain nevekkel kapcsolatban. Hasznos nap ismét, yeeeeee